Visszakacsintani a Tudatba

Észrevenni a virág illata mögött a napfényt és ásványokat, ez a receptje, hogy önmagunk mögött észrevegyük a tapasztaló tudatot. Nem célom megvilágosító szavak okos csavarásába bocsátkozni. Csak emlékeztetőt írok szörnyen gyenge emberi memóriámnak. Önmagammal jóban vagyok, jót akarok hát neki, leírom, amit mindig is keres, ami nélkül nyugalma nem lehet. Találjon olyat meg életében a tapasztaló, ami érzékszerveivel fel nem fogható és minden észlelésén túli dolog, amit ha megfogalmaz már darabjaira is törte szét, mint porcelán poharat a rázúduló betonfal. Keress hát olyan hozzáállást a létezésed minden pillanatához, amiben képes vagy tapasztalni azt, amit nem lehet. A létezés forrása fel nem fogható, de tapasztalható. Keresni olyan, mint lámpafénnyel megvilágítani a napot. Nem keresni olyan mint megfeledkezni a főni odatett fazékról. Tehát ha én magam léteznék, akkor most addig forgatnám magamban elmém labirintusát amíg kinyílik egy olyan lakat ami eddig zárva volt. És ha belépnék az ajtaján a megfogalmazhatatlannak, akkor egy dologra hívnám fel a figyelmem, hogy csodássága el fog majd gyönyörködtetni, de megragadni ezt az állapotot sose akarjam majd, mert az ajtó becsukásával egyenlő a megtartása. Mint egy tisztaság hevében kovácsolódott szerető, mikor magadnak akarod láncaidat felismerve eltűnik közeledből is. Létezik egy világ, amiben nincs tulajdon jogunk, még a gondolatok érzelmek terén sem. Ide néhányan beléphetünk olykor, de a seggberúgás azért jár ha meg szeretnénk tartani belőle egy darabkát a mi kis egoista harácsoló illúzió énünknek. Ha merünk nagy emberek lenni, akkor nem szerezni megyünk oda és nem elhozni hanem létezni. Az ember aki nem tud a jelenben élni csak az szeret szerezni megtartani. De lassan nem marad más választása egyetlen létezőnek sem csak, hogy jelenlétében élje az életét. Így majd megismerszik az életminőség, amikor nem megtartás, elveszítés, enyém, tiéd lesznek a mozgató erőink, hanem az összetartozás, létezés egymás fényében. Ezt valami olyan tiszta dolognak érzem, amit magam sem tudok, szavakba önteni csak hírhozóként szeretném idehozni, szemétdombjaink felszámolásához.