Mi igaz, mi sem?

Mi igaz, mi sem?

Ha szójátékot írnék úgy kezdeném, hogy mi igaz ha Mi sem? Az igazságért sokan ontottak vért a múltban, de feltettük e már a kérdést hogy valójában mi az igazság? Rögtön a lényegre térve tételezzük fel hogy létezik Objektív Igazság. Ennek bizonygatása helyett, nézzük meg, hogy ha létezik képesek vagyunk e megismerni?

Egyébként is, szerintem egy kreatív hozzáállás, ha  azt kutatjuk, hogy milyen tulajdonságai vannak a témánk tárgyának, ahelyett hogy csak a létezését keressük. Legtöbb esetben jobb megcélozni egy magasabb célt így amíg oda jutunk, a szükséges lépésekkel úgyis találkozunk.

Első lépés

Elindulni a mindenkori szubjektív tudatból és megérkezni az objektív felfogás felszabadító világába. De hogyan? Egy kísérlet erejére tételezzük fel az összes igazságot, amit létező elmondhat és képviselhet. A saját meglátásunkat is felolvasztva ebbe a masszában, keressünk egy olyan vektort, ami mindegyik esetben igazság. Nem szabad a részletek mélyére süllyedni ha igazságról van szó. Felülről kell szemlélni, átélni és kiemelni a lényeget. A szubjektív részletek nem hordoznak valódi igazságot, de ugyanolyan valódinak tűnhetnek mint a valódi igazságok.

Ha a szél irányát szeretnénk megtudni, nem szükséges minden levél egyedi mozgását tanulmányozni, elegendő csupán a fő vektor irányát meglelni, amit viszont mindegyik levél mozgása tartalmaz. Vonatkoztassuk ezt az igazság megtalálására.

Amikor mindenki a maga igazát hajtogatja és némileg ellentmondanak egymásnak ezek az érvelések az pont olyan mintha a falevelek arról vitatkoznának, hogy a saját lengedezéseik igazak és valódiak csak a szél játékában, a többieké nem. Hiszen nem egyeznek meg néha ellentétesek is. De ez tévedés. A valódi igazság túlvan ezen ,de úgy hogy mind tartalmazza is.

Második lépés

Fedjük fel az igazság valódi szándékát és vektorának irányát. Legkönnyebb most is a példánkat használni. Mi a célja a szélnek a falevelekkel valójában? Konkrét lennék;  semmi. Csak a falevelek gondolják, hogy miattuk fúj a szél és célja van. Valójában további világokban is folyik a kiegyenlítődés, hideg meleg légáramlás formájában. Ezek a világok egymásra hatással vannak, a jelenségek kapcsolatban vannak. De nem mindig azért történnek amiért mi megértésre törekvő lények, gondoljuk. Beleláthatjuk elképzeléseinket a történésekbe, de attól még nem lesz benne.

Lefordítva a fenti példát, a saját igazságaink is csak rezegnek a lényünkben, minden erőnket felhasználva olykor harcba is megyünk miattuk. Valójában illúziót kergetve adtunk értékes életidőt a semminek. Legalábbis akkor tettünk így ha nem ismerjük fel az egónk feletti magasabban történések sodrását. S ha fel is ismertük, ne vegyük feltétlen személyesnek, de ne is higgyük, hogy nincs dolgunk vele. Vegyük észre, hogy a sodrásában vagyunk. Vegyük észre mennyi minden történik rajtunk kívül és belül, anélkül hogy észrevennénk!

Ha látod az igazságot, attól még nem biztos hogy a valódi. Ha biztosan valódi, akkor már nem küzdesz érte.

És befejezésül egy kis inspiráció:  ha nem az ego ölel téged, akkor a világ ölel majd helyette!