Levél a tanítványaimnak

Levél a tanítványaimnak

A tanítvány szó nem helytálló, de ezt a részletet most átugornám. Közeledünk a karácsonyhoz, ilyenkor a belső munka felerősödik, ezért szerettem volna mindazt, ami bennem ilyenkor felétek megjelenik, valahogy eljuttatni hozzátok. Azért írom ide, mert levélben nem tudnám mindenkinek elküldeni és így hihetem azt, hogy mindenkihez eljut.

Először szeretném megköszönni a lelkesedéseteket, kérdéseiteket, figyelmeteket és nem utolsó sorban az időtöket, amit a tanításoknak szenteltetek. Az én mércémmel mérve ezek valódi értékek, amiket nem lehet pénzzel vagy drága tárgyakkal kifejezni. Olyannyira valódiak hogy ezen az életen túl is élni fognak és vissza térnek, hogy emlékeztessenek ha szükség lesz rájuk. Nem elveszíthetők még csak el sem felejthetőek, mert nem csak az agyunkban raktároztuk el. Hálával tölt el, hogy részese lehettem megannyi felismerésnek és csillogó szemnek, általatok. Nélkületek ehhez hasonlót sosem érhettem volna el. Nagyon szerencsének tartom magam emiatt és az egyik legszebb ajándéknak tekintem az élettől és tőletek. Köszönöm nektek a tanítást, mert amikor úgy érzitek tanítást kaptok, akkor valójában ugyanannyit tanítotok is magatokról. Ez által megismerhettelek titeket és a tanítási módszereket fejleszthettem ennek köszönhetően. Igyekszem mindig a tőlem telhető legtisztább módon képviselni azt amiről tanítok, nem csak a tanítás közben és nem csak szavakban. Köszönöm, hogy ti is így fogadtátok és képviselitek. Azt hallottam, hogy ha százból egy tanítvány már elér valamit vagy ha ezer mondatból már egy talált, akkor a tanítónak már nem volt hiába a munkája. Áldást érzek, hogy részese lehettem több ilyennek és remélem, hogy ti is érzitek ezt, mert ez nem rólam szól, de átélhettem veletek.

Másodjára szeretném megköszönni hogy hittel és bizalommal fordultatok a tanítások felé és szorgosan tevékenykedtetek a megvalósításán, ami tudom néha nem volt könnyű amikor áldozatot kellett hozni. Hálát érezhettek szeretteitek, családotok és barátaitok felé akik támogattak vagy elviselték ezt az áldozatot. Mindenki áldást hordoz magán aki kapcsolatba lépett olyan tanítással, amivel önmagát és a világot ismerheti meg jobban.  Ha visszaemlékezünk az értékes pillanatokra, észrevehetjük milyen gazdagok is vagyunk valójában. Az igazi értékek néha csak idővel mutatkoznak meg, és egészen másban találjunk mint, amit eleinte gondoltunk. Ezért merem állítani, hogy mindannyian nagyon gazdag életet élünk. Mert az a gazdag aki a kincseiként tiszteli még az érzékszerveit is és az egészségét is azelőtt, hogy elveszítette volna. A többi káprázat, pénz és vagyon csak a játszótér elemei. Itt voltak a földön érkezésünk előtt is és itt is maradnak távozásunk után is. Mélyen belebonyolódni hasztalan.

Harmadjára szeretném megköszönni, hogy megtiszteltétek a tisztaság felé pislogó lényemet azzal a kinccsel, hogy elfogadtátok tetteimből és szavaimból a tanítást. A helyes hozzáállással mindenki mesterünké válik, de a helyes hozzáállás elérése sok munka eredménye. Addig marad a sötétben tapogatózás és a hit némi “véletlennel” fűszerezve. Ezért is különlegesek számomra az együtt eltöltött idők.

Levelem végére csak az maradt, hogy kívánjam nektek azt a szépet és határtalan valódi értéket, ami ebben a világban még nem jelenhetett meg, mert általatok fog megjelenni! Ennél jobbat jelenleg nem tudok kívánni, ha majd igen akkor azt is kívánni fogom!