Létkerék a gyakorlatban 3.rész

Létkerék a gyakorlatban 3.rész

Minden a tudatunkban történik. Amit külső világnak képzelünk, az is a tudatunkban létrejött mozi pusztán a külső világról. Mintha egy videó kamerával végigsétálnánk egy utcán és azt állítanánk, hogy az egész várost felvettük, ez tévedés, mert csak ennyit tudtunk felfogni belőle és ebből következtetünk az egészre. A karma a forgatókönyv, ami meghatározza, hogy milyen film szereplői leszünk, mindezt azzal éri el, hogy amihez már van emlékünk azt hamarabb észrevesszük és kapcsolódunk hozzá, nem kényszerít olyan helyzetbe, amihez ne hordoznánk már eleve valamilyen kapcsolódást.

Tett, beszéd, gondolat

Három féle módon tudunk megnyilvánulni, három féle módon van hatásunk a világban, három csoportja van alkotó vagy romboló létezésünknek. Ezek a gondolataink, beszédünk, és tetteink. Hatásuk is így egyre erősödik, amit gondolunk, az a legfinomabb hatás, viszont sokszor ez a bölcsője annak, amit később megfogalmazunk beszédünkben, majd ebből eredhetnek tetteink is, így nem alábecsülendő a hatása a gondolatainknak. Beszédünk már olyan eszköz, amivel közvetlenül hatást gyakorolhatunk azokra, akik hallják, tetteink pedig a leginkább nyomot hagynak a világban és közvetlen kapcsolatot eredményeznek a többi emberrel. A cselekvés vagy tett maga a karma, a szó jelentése is ezt takarja.

A karma az, ami összekapcsolja a tettet a következményével és az előzményével. Egy folyamat láncszeme, ami ered valahonnan és vezet majd valahová. Nem büntet és nem jutalmaz, nincs benne jó vagy rossz, csak eredet és következmény, az idő játéka csupán, hogy elkülönítve tapasztaljuk a tetteinket a következményétől és eredetétől. Ezáltal nem akar irányítani, sem előnyben részesíteni cselekedeteket, nem foszt meg a szabadságtól, viszont felhívja a figyelmedet annak következményeire, ami nem fog elmaradni. Nincsen rajtad kívül semmilyen ítélkező bíróság, mégis megérkeznek hozzád valamilyen formában tetteid beérett gyümölcsei.

Tanulságos lehet, hogy nem magáról a tettről és annak megítéléséből ered a karma, hanem a szándékból, amiből születik. A tudatban rejlik gyökere, onnan születik és oda is fog visszahatni. Ebből következik, hogy a tett eredménye mindig olyan, mint a szándék, amiből született, tehát nem külső bírák fognak pálcát törni cselekedeteink felett, hanem amiből született, azzá fog beérni, ebben viszont csalhatatlan és tévedhetetlen. Ha alma magját veted el, alma fa fog kinőni belőle. Ki mint veti ágyát, úgy alussza majd álmát.

Nem büntet, mégis tanít

Egy tanulási és fejlődési folyamat lehetőségét világítja meg a karma, hiszen minden cselekedetünknek a gyümölcsét fogja megismertetni. Nem szükséges hinni benne, mert nem ezáltal működik. A tudatban, ami megjelenik, egyszer be fog érni. Kimenetele a környezetben összeállt körülményekből épül, így meghatározni előre nem lehet pontosan. Tetteinknek ezáltal nem jutalma és büntetése lesz, hanem csak következménye.

Olykor félreértik a karma tanítását, pedig olyan egyszerű és megfejtést nem igénylő, hogy ennél szembetűnőbb nem is lehetne lényege, talán ez okozza megismerésének nehézségeit. Az egyik legszembetűnőbb hiba, hogy osztályozni kezdik a tetteket, amit jó karmát szülnek és amik rossz karmát szülnek, majd az egyiket halmozni, a másikat pedig elkerülni próbálják.

Nem a tett hozza létre, hanem a szándék

Had ismételjem magam, hátha az előbbi mondataim között észrevétlen maradt a legfontosabb tényező. A karmát nem a tett hozza létre, hanem a szándék, amiből megszületett a tett. A tett amikor a világban megjelenik, ahány ember, annyi féle képpen fogja látni, így a jó tett mások szemében képes a fordítottját is okozni és a a rossz tett is lehet valakinek a hasznára. Ha már megtetted, a világ majd tovább szövi mások tetteivel és mások karmáival. Olyan, mint a tóba dobott kavics, pontosan nem tudod, mennyi hullámot vet, de minden hullám köríve sugara által visszautal a középpontjára.

Folyamatosan, minden pillanatban karmát hozol létre, ha nem a tetteiddel, akkor szavaiddal váltasz ki hatásokat, vagy gondolataid készítik elő ezek valamelyikét. Ugyanazon tett egyik embernek jó, másik embernek rossz karmát is okozhat, nehéz elkerülni, hogy ne gyártsuk folyamatosan karmáinkat és ezáltal kötődéseinket. A karma önismeretre tanít, nem pedig szabályok betartására.

A karma lényege

A lényege a karma tanításának ekképpen foglalható össze, amikor a tudatban megjelenik a három méreg valamelyike, akkor minden karmát, tehát minden gondolatot, beszédet és tettet a rá jellemző szenvedéssel ízesít meg. Ez a méreg, ami belefonódik és már azonnal vagy később visszatérve, de előbb vagy utóbb kitölti a tudatot és szenvedése foglyul ejt. Akik azon kiválóak közé sorolhatóak, hogy tudatukban nem jelenik meg a három méreg és belőlük születő alig észrevehető finomabb mérgei sem, azok minden tettükkel egyre közelebb kerülnek a felsőbb világok lényeihez.

Nincs jó és rossz karma

A megismerés útján csak következmény van és ok, ami kiváltotta. Nem beszélhetünk jó és rossz karmáról, helyette csak okokról, ami közelebb visz vagy távolabb az istenek birodalmától. A létezés kerekét hat világ alkotja, amelyben felfelé haladva az istenek birodalmában találjuk magunkat, lefelé haladva pedig a poklok szenvedéssel teli birodalmában találhatjuk magunkat. A karma a mozgató erő, ami ezen világok között felemel vagy letaszít.

Felfelé emelkedve csökken a szenvedés, de nem szűnik meg teljesen, egyre több szabadságot és lehetőséget kínálnak a felső világok. Az alsó világokban erősödik a szenvedés és mindent kitölt, semmilyen szabadságot és lehetőséget nem tartalmaz. A tetteink határozzák meg, hogy mely világba valók vagyunk, így tetteink által fog bevonzani az egyik vagy másik világ, tehát a karma lesz, ami ezt megteszi.

Van jó és rossz karma

Olyan módon viszont beszélhetünk jó és rossz karmáról, hogy a rossz karma a tudatban nyomot hagy, hiszen egy káros érzelem szülte, a három méreg valamelyike, így ez a nyom bevésődik a tudatba és mindenre hatással lesz majd a jövőben, ami történni fog. Borús gondolatokkal terhelve nem születnek kedvező lehetőségek a tudatunkban, így a külvilágban is elkerüljük ezeket, terhe alatt a vakságunknak. A jó karma ugyanekkor a rossz karma megtisztítója, mert a jócselekedetek képesek kitisztítani a beragadt lenyomatokat, amiket korábban hoztuk létre, majd ezután olyan lenyomatot hoz létre a tudatban, amivel képesek leszünk észrevenni a lehetőségeket az életben, amiket csak a tiszta tehermentes, a többi érző lényre is kiterjedő, figyelő tudat képes látni. Akinek a tudatában sok érző lény elfér, annak tágas belső világa lesz, míg aki legtöbbször csak magára gondol, annak szűk a belső világa. Ezért a valódi bölcsesség elérése is lehetetlen jó karmák felhalmozása nélkül. Így megalkotódik a jó karma fogalma, ami nem a tettet jelöli, hanem a szándékot, amivel egyre több ismeretre tehetünk szert és egyre több embernek segíthetünk, ezáltal magunkat is egyre jobb helyzetben találjuk.

Idézet

Ne becsüld alá a helyes cselekedet eredményét, azt gondolva, „Nem sokat ér az egész.” Ahogy az esőcseppek fokozatosan megtöltik az edényt, idővel a bölcsek úgy telnek meg jósággal.

Dhammapada 122.
És egy jótanács:

Ha teheted, keress fel egy hagyomány vonalhoz tartozó Lámát és kérd a tanítását, mert könnyebb lesz utad, amiben úgyis minden lépted, valamilyen karmád gyümölcseit érleli majd.