Ki vagy te valójában? Ha nem külalakod , neved, szokásaid , múltad, munkád, hobbid vagy? Mindaz aminek hisszük magunkat, leginkább nem mi vagyunk. Legtöbb válasz erre a kérdésre, csak a külsőségekről szól vagy az eseményekről a múltból. A lényeget amiből minden ered nem vesszük észre a külső máz miatt. Belefeledkezve az életünk sodrásába észrevétlenül azonosultunk azzal a személlyel, ami kialakult az idők során belőlünk.  Valójában belül sokkal többek vagyunk ennél.  Jelen énünk felfogni sem képes milyen lehetőségeink vannak az életben, ha kifejlesztjük őket. Ilyen képesség túllátni a homályon a valóság felé, ilyen képesség az őszinteség, ilyen képesség az érezni tudás és  a szeretet.

Azt hisszük, hogy képesek vagyunk érezni, vagy őszintének lenni, de valójában nem. A múltunk mintáit vagyunk képesek feleleveníteni magunkban, jót és rosszat vagyunk képesek érezni, ami valójában nem is érzés. Nincs jó vagy rossz, amit érezni lehetne. Amit ilyenkor érzünk az a gondolataink következménye által létezik. Leszűkítjük az érzeteinket két végletre. Nem a valódi érzetet érezzük csak amit mi gondolunk róla. A sokszínűség helyett, csak jó vagy rosszra redukáltuk az érzéseink tágas világát. Aki nem fejleszti ki a valódi érzetek világát, annak nincs ilyen. Aki nem fejleszti ki az őszinteséget, annak nincs ilyen. Maguktól ezek a képességek nincsenek, mert az ego veszi birtokba észrevétlen.

Van egy képesség, amivel el lehet kezdeni önmagad visszaszerzését. Ez a figyelem és az érzet keveréke, amivel tapasztalod azt a pillanatot, amiben éppen vagy most, amikor ezt a betűt olvasod. Csak érezd magad. Semmit ne tégy, ne változtass csak légy tudatában annak, amit érzel, de ne fogalmazd meg milyen amit érzel. Mihelyst megfogalmazod már leszűkítetted és bezártad. Hagyd szabadon, engedd meg magadnak ezt az apró szabadságot. Ne tégy semmit, de ezt minden erőddel engedd meg magadnak. Képes leszel ilyenkor érezni olyat, amit mindig is érezhettél csak azonnal megmagyaráztad magadnak mi az és elfedted ezáltal a címkével, amit ráragasztottál. Ne címkézz csak legyél. Ez az ami kifejleszti benned azt, hogy elindulj valami olyan úton, ami valódi és visz is valahová.

De ne gondold, hogy ez lesz a célod, amit el kell érned, mert ez is egy címke. Csak csináld, minősítés nélkül, türelemmel és hagyd, hogy önmagad érzete utat nyisson számodra. Mindig érezz és élj! Sose feledd hogy szabad vagy és éld is ezt át, mert csak tudni kevés, ha nem érzed! Ne csak gondolkodj magadról, hanem érezd is magad. Érezd magadban az életet, amit nem megérteni kell, hanem érezni minden pillanatban. Ha így teszel, lassan fejlődik benned valami ami valódibb válasz az eddigieknél arra, hogy ki vagy te valójában.