Az öt színű fény természetesen sugárzik belőlünk emberekből. Eredendő szellemünk fényei ezek és ők alkotják szívünk és tudatunk szerkezetét amiből tetteink születnek. Ha némely színt nem engedünk át magunkon, akkor tompul és sötétedik, megszűnik a teljesség tisztasága. Csak az ego lehet az ami ragaszkodásával kötödéseivel és hamis elképzeléseivel képes ezeket a színeket torzítani. Önmagunkról alkotott képünk már egy ilyen torzítás. Ha képesek vagyunk megengedni és átengedni magunkon azt, ami eredeti valónk akkor sokkal tisztábban tapasztaljuk önmagunkat. A valódi önmagunk nem játsza el, hogy például kedves ha épp kedvesnek akar tűnni, hanem önmaga a forrása minden kedvességnek.

Ha eredendő természetünk nem engedjük megnyilvánulni, akkor lehetünk és maradunk is az a személy akinek a hétköznapokban képzeljük magunkat, aki szerepeket vállal és játszik el, önmagát képzeli valakinek a mert megteremti magát olyannak amilyennek tudja a tetteivel és gondolataival. Ilyenkor az önvaló fényei csak erők maradnak és akkor nyilvánulnak meg, amikor már annyira eltávolodtunk tőlük, hogy az fájdalmat okoz. Ilyen megnyilvánulás a harag ami taszít valamit, a kötődés tárgyakhoz ami ragaszkodik, vagy a teljes közömbösség ami eltompít és élettelenné tesz. Ezeket zavaró érzelmeknek nevezhetjük, de valójában a viharban eltéved hajónak jelzőfények a partról. Csak hazavezetni szándékoznak minket.

Miért ne lehetnél valaki aki megszabadult önmaga elképzeléseiből, aki több annál, mint amit önmagáról gondolni képes. Nem kell megértened önmagad, amíg nem élted meg. Előtte ne próbáld megérteni és megfogalmazni ki vagy. Engedd magad túl a korlátaidon és figyeld ki vagy amikor túlmész azon a képen amit eddig magadról hittél! Mert akkor nem lehetsz az aki voltál, hiszen túlmentél rajta. Majd menj túl ismét és ismét, hogy megtapasztald nem csak a szereplő vagy hanem a rendező is ebben a “filmben”!

A nyugalom lelassítja majd megszünteti az idő múlását, nem kell sietni, sem törekedni, nincs nyomasztás és feladat. Szemlélheted a világot ahogy önmagát éli, nem nyel el saját apró történeted hanem az egészben lebegve tapasztalója lehetsz a történetednek. Nagyon kellemes átélni a határtalan biztonságot, amiben a derű felbukkan, átölel és kiterjeszt.  Ez a kezdete az életnek amiben élve mindenki elindulhat az útján.