Üzenetek mindig is voltak és lesznek az emberi elme számára, az egyén üzenetei felett állnak a globális üzenetek, amik az egész emberiségnek szólnak. A koronavírus is egy üzenet, amit nem lenne szabad olvasatlanul hagyni a postafiókunkban.

Világméretű üzenetekből sok van az emberiség számára, például a bolygó elfogyasztásával és felélésével kapcsolatban, vagy a saját életünkkel kapcsolatban is, miszerint tudható, hogy véges az ittlétünk, egyszer mindenki megöregszik és meghal, de kevesen élnek így. Ezekhez hasonló üzenetekről mindenki tud, de mégsem ennek megfelelően éljük az életünket. Néhányan úgy érzik mindent megtehetnek emberként és nem kell törődni a jövővel. Sajnos ebből az látszik, hogy a globális üzeneteket kevesen olvassák és még kevesebben értik. A most jelen lévő aktuális globális üzenet egy vírus.

Ami eddig volt, többé már nem lesz ugyanúgy

A helyzeteknek általában több oldala van, még akkor is ha nagyon egyoldalúan látjuk, minden rosszban van valami jó, mondhatni jó és rossz mindig együtt jár, külön kóborolni nem látták még őket soha, csak a szenvedő elme az, aki csak az egyiküket látja, a szenvedésének szemüvegén keresztül így tűnhet, de attól még ott van a párja is.

Egy új korszak köszöntött be amiben a dolgok már nem úgy fognak működni a szük és tág környezetünkben ahogy eddig működtek, ezt mindenki látja, láthatja. Nem lehet figyelmen kívül hagyni a történeket, és nem is érdemes arra vágyni, hogy bárcsak minden visszaállna a régi kerékvágásba. Ezután meg kell, hogy változzunk belül, ezáltal kívül is. A változáson alapuló világunk most mindennél jobban észreveteti velünk, hogy szükséges megváltoznunk. Egy lehetőség kínálkozik a nagy újászületésre, amiben magasabb szintre emeljük a gondolkodásunkat a világunkkal kapcsolatban, ha mi megtesszük, talán többen is megteszik és akkor beszélhetünk globális fejlődésről, amiben az összefogás erősebb lesz mint valaha.

Az üzenet lényege

A vírus nem tudja, de mégis üzen az emberiségnek. Az összetartás, az egymásra odafigyelés, a segítése a bajbajutottnak, elővigyázatosság és saját illúziónkból való kimozdulás az üzenet. Nincs idő tovább játszani a kisded játékainkat, tovább kellene nőni jelenlegi személyiségünkön, önmagunkon. Ezek nem új dolgok, mindenki hallott már róluk, de most élesben itt a helyzet, amiben kiállítódik a bizonyítványunk.

Egy ember nem tud hidat emelni a Dunán, amin aztán autók kelhetnek át, de több ember aki összefog egy közös célért, könnyen elérhetik ezt. Több híd is bizonyságul szolgál erre, hogy ez igaz. Az országok közti kapcsolat és a karanténban lévő családok közti kapcsolat, ugyanígy működik, egy érettségi fokozat meglépése előtt áll, amiben kiderül, hogy kinek sikerült kinek nem összeállni egy közös célért.

Nem magadat kell megmenteni!

Jelen helyzetben mindenki rá van kényszerítve, hogy másokkal törődve gondolkodjon. Nem arról van szó hogy én elkapom e vagy sem, hanem arról, hogy az egyén, mint hordozó, hány ember fertőzését kerülheti el.

Te csak egynek számítasz, de ha sokakért tartozol felelőséggel, akkor már meg is változtattad a mondatom elejét, hiszen nem egynek számítasz.

Olykor egy nagy játéknak tűnik az egész, ki az aki képes hordani a maszkot egy olyan háborúban ahol még nem látta az ellenséget? Másképpen kérdezve, mit vagy képes megtenni másokért az elővigyázatosság jegyében?

Világosodik már az üzenet lényege?

Mert ez a lényege az Egésznek, mindig is ez volt, nem lenne szükség járványokra, ha mindenki önmagát képes lenne meglátni másban, úgy gondolkodni, cselekedni és élni.

Mindenki a játék része

Ahogy az egyének a szűk környezetben most az egységben való gondolkodáson dolgoznak, ugyanúgy az országok és kontinensek is az egységben való gondolkodáson dolgoznak. Aki nem így tesz, hanem különállóságát erőltetve leválik az egésztől, az sajnos nem érti a jeleket, egy ilyen gyorsan terjedő vírusnak csak együtt lehet véget vetni, közös erőfeszítésekkel, akár egy országról, akár egy személyről beszélünk.

A játék lényeg nem az hogy hatost dobjunk a dobókockával, hanem hogy mindenki egyszerre dobjon hatost a dobókockával.

Aki nem tud segíteni az országon, az segítsen a városán, akinek még ekkora hatásköre sincsen, az tegye meg az ismerősei, rokonai, családtagjai és legfőképpen önmagán belül, a szükséges intézkedéseket. Ugyanis az ország, ami felett uralmunk van az belül létezik, felfedezetlen területek, gondolatok érzelmek és szokások birodalma, ahol sokkal több tennivaló szükséges, mint gondolnánk. Mindenki a maga háza tájékán kezdje a takarítást, csak azután érdemes bármit szóba hozni, amikor otthon már hibátlan a rend.

Hazugság és igazság, optimizmus és pesszimizmus

A következő része ennek a cikknek megint csak az információ illúziójáról kell, hogy szóljon. Semmit sem lehet valóságnak elfogadni, ami a hírcsatornában elhangzik. A mai technológia, sőt a tíz-húsz évvel ezelőtti technológia is képes volt már arra, hogy bármilyen videóanyagot előállítson tökéletes képpel és hanggal, az érzékszerveinket félrevezetve. Ennek sokkal egyszerűbb módja, amikor valaki egyszerűen mikrofon és kamera elé áll, majd szimplán nem mond igazat, vagy részigazságot mond, vagy megvezet számokkal statisztikákkal, részletekkel. Ezzel a mondattal kizárólag egyetlen dolgot szeretnék mondani, minden többlet és rejtett jelentés nélkül. Ez pedig a következő: Nem hihetünk el semmit, amit nekünk valaki más mond, csak a saját tapasztalatainknak hihetünk, amiket átéltünk, minden mai a médiából jön, lehet igaz is és hazugság is. De a híreket nem szabad figyelmen kívül sem hagyni, mert lehet hogy az igazság bajnokai készítették a nép felvilágosítására. Nekünk kell eldönteni mit hiszünk el, de ha lesz lehetőségünk később, az igazságokhoz keressünk bizonyítékokat is. A bizonyíték nem az, hogy bemondják a tévébe, rádióba vagy felteszik az internetre, mert ez még beetetés is lehet, ugyanúgy lehet igaz is vagy hamis is az állítás. Az optimisták a szebbik oldalát veszik észre a pesszimisták pedig a rosszabbik oldallal kezdenek el gondolkodni, de valójában az igazsággal egyikük sem találkozott.

Az értelmiség lehetséges csapdája a megvezetése az tömegeknek, vagy tudatlanság által, vagy vágyai, vagy haragja által lehet irányítani legkönnyebben a tömegeket. Ha ezek már nem működnének akkor ott a büszkeség és az irigység, aki ezeket magában nem szelídítette meg az bizonyára bármelyikkel könnyen irányíthatóvá válik mint sok öntudatlan robot.

A felhők felett…

A kedvenc igazságommal fejezném be mondandómat, miszerint a felhők felett mindig süt a nap. Ez a mondatom sok embert felbosszantott már, de még többnek segített. A különbség csak annyi volt közöttük, hogy sikerült e átélni az igazságot, amit e mondat hordoz, vagy átélés nélkül pusztán megértéssel analizáltuk.

Minden nehéz helyzet tanít valamit, ami után bölcsebbek és ezáltal gazdagabbak leszünk, szép lenne ha ezentúl jobban odafigyelnénk egymásra mi földlakók, nem bántanánk egymást, hanem segítenénk. Együtt nem csak hidakat építeni és vírusokat legyőzni lennénk képesek, hanem ennél sokkal többre.

A szeretet útja biztos, hogy sok odafigyeléssel kezdődik a körülöttünk élőkre! Ezt itt az idő elkezdeni, holnap már késő lesz!