A valóság emberi jelenléte

A valóság emberi jelenléte

Jóllehet magánéletem magamon kívül élem olykor, mert a tudatosság egy olyan összetevője az embernek mint a kovászos uborkának a befőttes üvege. Nem látni, nem ad az ízéhez mégis az egészet egyben tartja és nélküle minősíthetetlen lenne az étel jelenléte. A lényegi mondani valóm az örök emlékezetnek szól megint, mint mindig, hogy feledésbe sose merüljön a szó, ami a szívet ébren tartja. Melegítse a szellemet tűzével az ébredés útján. Ki van legfelül vagy ki a gyufalángja a tábortűznek, ha az ember felébredéséről van szó? A válaszom egyszerű. Mindegy, aki épp kéznél van, nem számít a forma amiben megjelenik  a megfoghatatlan. Hasztalan keresni azt, amit elménk elképzelt és felszabadításául hősként vár. Ugyan. Hagyjuk a romantikus megoldásunkat, az életünk filmjében a romantika nem létezik, amíg mi meg nem teremtjük. Legyen olyan amit választunk felébredésünk gyufalángjának, ami nem igazán elvárásunk eredménye, hanem inkább jelenlévő eszköztárunk egyik kéznél lévő eleme. Aki fénybe mártotta már lényének legalább egy atomnyi részét az tudja, hogy elkerülhetetlen a szellemének megvilágosodása, mint ahogy tavasszal a hó elolvad. Kívánom azt mi magától érthetődő, hogy legyen minden olyan, ami útját egyengeti a valóság felé vezető utunknak. Mert minden az. Nincs mit megismertessen velünk bármilyen írás ha tudnánk, hogy amit elérni igyekszünk azt már rég beleprogramozták az atomjainkba, így nem haladni szükséges az úton, hanem felismerni, megtalálni megérkezésünk ékkövét és hirdetni az emberek világában a békés nyugalmat, ami boldogságba emelkedik a tudatosság  fényével egy cselekvő szeretetként mások felébresztéséért. A megvilágosodás Paradicsoma ne csak mendemonda legyen, hanem az emberi világok egyik jellemzője. Aki nem látta még a saját világán túli szellemi magasságokat akik életünket puszta jelenlétükkel navigálják a legjobb-jó felé, az ne tegyen semmit, csak régi beragadt hitét hagyja homályosodni a valóság mindent átható fényében. Mi emberek a legnagyobb kinccsel rendelkezünk. Ez a kincs a mások tudatállapotába képzelés képességében rejlik. A valódi fejlődés legfontosabb láncszeme. Ennek titkát mindenki magában leli, most nincs erről több szó. Legyen ez későbbi jelen tudatállapotok mámorítója koktélja.