A kényelem rabságában

A kényelem rabságában

Észrevetted már, hogy mindenben a biztonságot, a kényelmet keresik az emberek és azt, hogy szabályozható és irányítható legyen. Uralmat igyekeznek szerezni a történések felett és kizárni a kiszámíthatatlanságot. A házból autóba vagy tömegközlekedésre szállnak, majd épületből épületbe, alig találkozva a természettel, keveset látva az eget és a fákat ezzel teljesen kizárva a változást, lecserélve a monotonitásra. Mindez tévesen rögzíti a biztonságnak tűnő állapotot a elmében. Ez idővel azt okozza, hogy a legkisebb változást is hatalmasnak éli meg az elme és érzelmi szélsőségekbe dől.

A változás és bizonytalanság az életünk része, mint ahogy az időjárás és a kapcsolataink. Ezek nem kizárhatóak csak a tudatlanság hiteti ezt el velünk. Szükségünk van a változásra, igazából nem tudunk nélküle élni és ezt mindig túl későn vesszük észre, mintha olyan elől menekülnénk amire igazából szükségünk van. Az érzelmek változása természetes, csak sajnos azt képzeljük rólunk, hogy az állapotok maradandóak, valóságosak és hozzánk tartoznak.

Gondolkodásra sarkalló tézisek

  1. Minden változik és mulandó, de ez tudatos bennünk?
  2. Amit érzünk és gondolunk az valójában a miénk?
  3. Ami a miénk az egy helyzet okozta történésre csak a reakció.
  4. A történések csak azért olyanok amilyenek, mert nem tudunk másféle reakciót rájuk.
  5. Ha belső monológot indítunk a történésekből, az további képzelt helyzetek érzéseit és gondolatait okozza, amire szintén csak a reakció lehet a miénk, ez legtöbbször a nem tudatos szenvedés oka.
  6. Minden változás tehát csak a saját reakciónkat kiváltó helyzet.
  7. Biztonságos környezetben avagy a kényelem rabságában csak ismétlődő monoton reakciókra van szükség. Erre valók a robotok.
  8. Az ember nem szabadna, hogy robottá váljon.