Támogatási lehetőség

Ha szívesen adományozol és támogatni szeretnéd az oldalt, itt megteheted:

MEGNÉZEM

 

Látogatottság

  • 72287összes:
  • 29mai napon:
  • 244héten:
  • 196hónapban:
  • 1jelenleg online:

Szavaink

Aki elkezd írni meggondolatlanul, azt szavai fogják vezetni, keresztül az önmagukat megvalósítani akaró értelmetlen mondatok. De aki tudja, mit ízlelne szívesen az értelme fagyi tölcsérében az szolgálatába állíthatja a szavakat. A szavak maguk az üresség formái, manapság rájuk már nem divat figyelni velük vitetjük el a tartalmainkat, de önmagukban értékteleneknek semmitmondónak tekinthetők. Ugyanis a szavak csak mozaikok, szemcséi a szerkezetnek, fogaskerekek taréjai, hiszen rossz sorrendbe téve, összekeverve egészen más mondanivalókat jelenít meg. Mégis hogyan lehet akkor emberből egy másikba átvontatni egy verset, gondolatokat, mondanivalókat?

A lényeg a következő, a sorrend a szórend, mindent kifejez hogy milyen szavakat miképpen pakolunk egymás után, mert ezek a szavak sorai, mint a hangok sorai zenévé állhatnak össze úgy szavak sorai tartalmas kifejező szöveggé állnak össze.

Most jön a második szűrő, mert minden szó alatt minden ember kicsit más dolgot ért. Ha  arra gondolunk hogy asztal, akkor mennyi féle asztalt el lehet képzelni, nem pont ugyanarra fogunk gondolni de asztal lesz. Ezután ha a szavak ilyen pontatlanok, akkor a szavak sorrendjéből alkotott zenemű sem lesz mindenki számára hasonló, hiszen ugyanennek a problémának a fokozásáról van szó. Vagyis mikor beszélünk, tömegében nagyon kicsi a százalék amiben elvárhatjuk bárkitől is hogy egyetértsen velünk hiszen még azt se tudjuk hasonlót ért e a mondandónk alatt mint amit mi mondunk. Még rosszabb a helyzet, ha nem állunk meg itt a saját tartalmunk pontosságának átvitelénél, hanem választ kapva mondatainkra, próbáljuk megérteni. Micsoda káosz! Hiszen egy olyan választ kaptunk amiben a mi mondandónk már részben sem lett megértve feldolgozva, mégis reakciót kaptunk amit feldolgozni megérteni teljes képtelenség, azt nem tudjuk eldönteni hogy köze van e a mi gondolatainkhoz vagy teljesen más oldalról kapunk egy megközelítést.

Amit nekünk kellene tenni az kimerül abban hogy felfedezzük a folyamatosan egymás mellett elbeszélés tényét mint minden kommunikáció logikai és valós alapját.

Ezért amikor beszélgetünk, mosolyogjunk közben, mert értelme úgy sincsen a fontoskodó fogalmazásainknak, ne akarjunk úgy tűnni, mint egy szavakat ügyesen terelgető okos pásztor.

Elnézést, a hozzászólás ezen a részen nem engedélyezett.

Archívum

Kategória