Egyszerre Tudás 3.
Amikor mindenhol születik egy szikra, rokonait látvány megannyi színben, saját testvéreit szokatlan szerepekben. Mozgó változatosság minden mit a teljesség kínálhat ha csak ujjainkkal nyúlhatunk hozzá, a részleteiben gazdag sohasem kimeríthető hozzáállások befogadhatatlan ajándéka. De aki nem is rohan futva vágyai után szemét szorosan bezárva, ő megláthatta lámpásával és pattant szikrájával. Vagyis tudja hogy mindennek a gazdagságnak egy az alapja, egyszerre van jelen és történik a mulandó és az örök. Mindennek van másik oldala is ami ugyanúgy semmit sem árul el magáról ha külön-külön vizsgáljuk. Ez a tudás az egyetlen igazi tudás ami a cselekvőnek adja a magot.
Állandó Nyugalom 1.
Minden mozdulatlan a szobában, a kőkandalló előtt tűz halvány narancs fénye lebegteti táncát. Minden más mozdulatlan, tömör, még állandónak tűnő anyag. Aki hátradőlve kényelmes puha fotelében mindezt szemléli, ő maga a lámpás vaksötét éjszakában, fénylik és önmagából kiszaladó fények által látva a világot, felismeri hogy mindent megvilágítva a tárgyak visszatükrözésük által is csak önmaga fényét látja. Ennek tudatában nézése átalakul létrehozván magát a látót, aki látva néz. Mikor a szobában megszületett e szemszög, lett honnan nézni a mit. Mivel fény és árnyak játéka csupán a látott, ezért maga a látás volt az irány ami terjedhetett mint zöld pázsiton a gyermekláncfű. A látás magába foglalta a teret a benne lévő tárgyak nélkül. Viszont aki így már nézhet hogy nincs mögötte nézett, annak megmozdul a valóság és melengető csiklandozó fényével körbejárja. A mindent alkotó láthatatlan mozgás felfedi önmagát. Tiszta örömtől ragyogó mint a gyermeki szemek. Mindent így szemlélve beleolvadnak a kimozdíthatatlan tudatosságba mely jelen levésével hatja át a tereket kitöltve mindazzal ami a befogadás. A tudat ekkor önmagát is tisztán szemlélheti, de olykor pattan egy szikra.
Boldog egyszer 2.
Amikor egy szikra pattan elménk fáradhatatlan tüzéből, majd igyekezettel önmagát feláldozván belobbantja a végtelen tűzifákat ami a belátható határain túl van. Csakis ekkor kirepül az ismeretlenbe egy papírrepülő ami alatt égnek az erdők vagy fehér havas hegyek várnak rá, senki sem tudhatja legfőképpen önmaga nem. Ha ez megesik, az ünnepi hangulatra az Istenek is áldást hintenek illatukkal. Mindez megfelelő pillanat annak az atomikus részecskének aki ráeszmél hogy a világvégéig önmagából áll vagy kering a világ. A létezésben meghalva és mindenhol újjászületve éled a szikra, ami a történetünk elején pattant.
Tudat köre
Csak az ellentétek egyesülésével jöhet létre harmónia. Csak úgy látni a különbözőséget ha látni az egységet. Csak úgy érthető meg a különbözőség ha látható mivé választatott szét. Csak úgy érthető az egység ha az meg is tudatosodott. Csak úgy lehet beavatkozni ha tisztán értjük a helyzetet. A beavatkozás nem lehet más mint valamit kiegészíteni a teljességre. A teret egy pontból lehet kiterjedve érzékelni. A külső tér érzékelése fedi fel belső önmagunkat. Aki önmagát tudatosította, el meri engedni önmagát a változás felé. Aki ezeket bejárta könnyedén mozog otthonában. Kiteljesedve használja háza szobáit arra amire a legalkalmasabbak. Minden a helyére került úgy hogy a végeredmény maga az idevezető út volt.
Ellentétek
Az Ellentétek egyesülése mikor a szív és az agy egyesül, egyik nem értheti a másikat, a másik nem érezheti az egyiket. Egyesülésük minősége lesz a valódi érzékelés.
Hernyó – Pillangó
Mily boldog, aki hisz, mily boldog, aki tud róla, és mily boldog, aki nem ismeri. Akár tud róla akár nem mindenki őt, keresi. A legfontosabb, ami hiányzik, de van, aki még nem tudja, mit keres , s van, aki még nem érzi hogy őt keresi, mert a pillanatnyi nehézségei elnyomják elméjét. Ha megtalálod, az nem olyan, mint egy rég áhított bútor a szobádba, amitől teljes lesz az életed. Inkább olyan, mint a hernyó pillangóvá válása. A földön csúszó mászó féreg begubózik és ennek a folyamatnak eredményeképpen gyönyörűséges pillangóvá, válik, aki felröppen, és többé nem kell a földön járnia. De ezt a szépséget csak a csúszó mászó életből hozhatta elő. Ha a hernyók ráébrednének hogy valójában pillangók, akkor nyomban át tudnának változni, de elméjük korlátai nem engedik ezt, mert csak a földközeli dolgokat észleli, s mást szinte el sem hisznek, csak amit látnak. De mindenkinek eljön az ideje. Mert felismeri önmaga létét, értelmét, célját, és pillangóvá válik. Mily szép a pillangó, de mily szép a hernyó is, hogy ilyenné tud válni. Melyik a szebb? Nincs különbség, mert egyek. S az örök jelenben nincs múlt vagy eljövő ezért egyazon pillanatban egy a kettő. Látod mily óriás erő lakik egy hernyóban, néz szét, tanulj tőlük, mert sok van belőlük, ahogy emberekből is.
Minden Ajándék
Minden ajándék az életünkben, minden kincs kölcsönben van nálunk spontán visszavonásig, így nagy öröm együtt élni vele amíg itt van!
A világ három fája
Három dombon áll három fa, három fán három alma, három almában három világ.
Három világban egy alma függ azon a fán mely egy dombon áll, s ez az a világ, amelyben az a három fa is áll.
A világ jó vagy rossz?
A világ nem jó vagy rossz. Olyan mint a tér, amiben egyszerre több adást sugároznak, mi vagyunk a rádió. Ki milyen adóra hangolta, hangolja magát, olyannak tapasztalja a világát.