Támogatási lehetőség

Ha szívesen adományozol és támogatni szeretnéd az oldalt, itt megteheted:

MEGNÉZEM

 

Látogatottság

  • 72285összes:
  • 27mai napon:
  • 242héten:
  • 195hónapban:
  • 0jelenleg online:

A felébredés – korszak II.

Amikor a második korszakba lép az egyed a tudatosság útján, felismeri és nem is kerülheti el, hogy szembesüljön vele, hogy önmaga teremti minden örömét és szenvedését, mert mindkettő a tükörterem közepére hordott szemét. Amikor ezt a mély és tiszteletreméltó pillanatot megengedik elérni az elmék szemfedői, ekkor a szellem önmaga fényére tud ébredni. nem a tükröződés lesz az út már hanem a teremtés képessége a fény világossága. Bármit, amit a tükörszobába hordunk, attól látjuk olyannak amilyen ahogyan a tükreink működnek. jó és rossz már nem válik külön. elkezdődhet a teremtés. ilyenkor megannyi boldog pillanatot csinál magának az ember, hiszen mintha kívánságait teljesítenék. minden mit szemétnek neveztünk nem más, mint a tükröződéseink különböző formációi. Azért tudunk bármit teremteni mert felismertük hogy önmagunk vagyunk a tükör ami visszaverődik a dolgokról, amit épp a tudatunk termébe helyezünk. és hogy ez nekünk úgymond jó vagy rossz azt a mi szánk íze dönti el, de ez az ízlés nem fejlődött ki másból mint a régmúlt számtalan tükröződése amikor még azt képzeltük hogy a szemét minősége és mennyisége a fontos, nem pedig a képesség amivel tükörként szemlélhetünk. Ha születésünk pillanatában a tiszta karcmentes tükörterem voltunk, akkor biztosak lehetünk benne hogy a mostanra összehordott személyiségünk nem áll másból csak az első kezdetleges tükröződésekből amikor még nem volt annyi visszaverődési pontunk hogy észrevegyük magát a visszaverődést, és ne a látvány élvezete homályosítson el minket. Ha ezt megértettük, akkor beteljesedik a második korszaka a felébredésnek. ez még korántsem a vége a folyamatnak inkább a bemelegítés az elkövetkező tágasságos fények megízleléséhez.

Elnézést, a hozzászólás ezen a részen nem engedélyezett.

Archívum

Kategória